A baziliszkusz egy 5 méteres nagyságú gyík, mely négy lábán tökéletessen mozog. Egyész testét zöld szinú pikkelyek boritják. A fejétől egésszen a farkáig taraj húzodik. Ha felmérgesedik, a taraj feláll, és az egész baziliszkusz nagyobnak látszik, mint amien igazábol. Fejét lassan mozgatja jobbra és balra, mert kígyószemeivel csak előrre lát rendessen. A pofája tele van borotvaéles fogakkal. A nyála és a vére nagyon erőssen mérgező. Ez a lény töbnyire erdőkben éll, elhagyatott baralngokban vagy vadállatok odújában. A rejtekhelyén csak éjjel tartózkodik. Nappal vadászterületét járja, mely nagysága elérhet néhány tíznyi kilométert. Mivelhogy eddig senki nem látott két baziliszkuszt egy vadászterületen, ezért nem tudni, hogy hogyan viselkednének, de valószinűleg harcal végződne. Ezek a lények nem szaporodnak, ezért csak akkor létezhetnek, ha valaki megidézi őket. Gyakran támad ok nélkül. Ha nem vadászik, akkor áldozatát tekintetével kővé dermeszti. Ha tükörben nézzuk a baziliszkuszt, akkor tekintete nem árt. A baziliszkusz igaz nagy lény, de nem muszály, hogy észrevehető legyen, mivelhogy teste színét a természet szerint változtatja, tehát amolyan kaméleon is egyben. Megjegyzés: Ha egy személy kővé lett változtava, akkor vigyázni kell arra, hogy ne essen le valameik testrésze, mert a feltámasztásnál ez megnyilvánul. Pl: Ha egy kővé vált személynek leesik a keze, és fel lesz támasztva, akkor nem lesz egy keze. Erre nagyon kell vigyázni. Nagyon kevés ember van, akik képessek az ilyen embereket feltámasztani. Olyan, hogy csak egy testrész lett kőből, nincs. Tehát nincs olyan, hogy pl: csak a láb lett megkövesedve. Elég, hogy a testből a baziliszkusz egy kicsiny kis részt lásson meg, az egész test megküvesedik.